Mondd, miért
hamvadnak lelkünkben a tüzek,
és miért érezzük,
hogy a forró nyár is hideg.
Miért válnak sápadttá
a körbefestett álmok,
mik színesebbek
voltak, mint a szivárványok.
Mondd, miért fogy a
szó, s ritkul meg a beszéd,
mely oly sokszor
dúdolt tündérszerű mesét,
s oly sokszor
ringatott el, abban a puha, pille ágyban,
ahol vágyaink
ébredtek boldog valóságban.
Mondd, miért távolodunk
egymástól oly messze,
hogy keserűvé válik
az érzés édes cseppje,
s miért lesz a szép gondolat gyűlölettől sebzett,
ha életünk egykor kettőnktől
volt teljes.
Vers-fotó:Kun
Magdolna
Magdika - csodaszép, gratulálok.
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi