Milyen jó lenne,
ha az emberek lelke önzetlen
jósággal,
segítőszándékkal,
és mérhetetlen szeretettel
telne meg,
ha nem volna a
világon szegénység és gazdagság,
mert mindenki egyforma
szeletként kapná
a túléléshez való
élet-kenyeret.
Milyen jó lenne,
ha a csont-sovány
gyermekkezeket,
nem taszítaná el
magától ez a félresiklott világ,
ha úgy tudnánk egymást
értékelni,
hogy nem találnánk
senkiben megtestesült hibát.
Milyen jó lenne,
ha a gyűlölet s a
viszály visszafogná magát,
s helyette végtelen boldogság
uralkodna
a szívünkben tovább.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.