Eszembe jutsz anya
minden egyes nap,
és minden napban újra
látom fényes hajadat,
látom nevető
szemedet, könnyes arcodat,
és hallom megbocsátón
dorgáló édes hangodat
Eszembe jutsz anya
minden éjszakán,
mikor áttetsző alakod
fényként tekint rám,
mikor utánad pillantva úgy érezhetem,
újabb seb tátong háncsos
szívemen.
Eszembe jutsz anya
mindaddig, míg élek,
míg sárga föld nem
von rám súlyos nehezéket,
amíg a Jóisten megengedi
a tiszta tudatot,
s míg egy őszi napon
anya, én is meghalok.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.