Még pislákol
szememben az életparazsa,
és szikrákat vet, ha
téged láthatlak,
de a bujdosó homálykönnyek
rögtön elfedik,
ha utat engedek a
hiány-árnyaknak.
Mert az árnyak
elnyelik a fények erejét,
s attól mélysötét szín
lesz az éjszakai csend,
mely akkor feszíti
szét a mellkas szív-gödrét,
mikor fojtott zokogás
rázza odabent.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.