Hanyatlás

Először egyenes tartással küzd az ember,

nem hajlik meg senki előtt szálfaerős háta.

Túllép minden bántáson és vélt sérelmeken,

hisz oly nagy erővel bír akaratos láza.

Elesik, feláll, és újra tovább megy,

mert lépteit elbírja pehelykönnyű lába,

hiába telik el az évek sokasága,

ugyanolyan marad fesztelen járása,

de eljön az-az idő, mikor minden megváltozik,

a sóhaj szaporább lesz, a légzés nehezebb,

s az-az ember, ki küzdött, bukott, felállt,

olyan gyengévé válik, mint egy kisgyerek,

aki szánalomra szorul, majd segítségért esd,

aki alázattal tűri a megbántásokat,

mert csak így adatik meg rongyos múltjának,

hogy túlélhesse az a jelennapokat.

Kun Magdolna