A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. május 25., péntek

Megbocsáthatatlanul...


Mikor lelkünkbe beletép egy dal,
mely szitkokkal szórt csókokat takar,
fájdalmat érzünk, mint egy kisgyerek,
kinek bűvös álma a reggelbe veszett.

Mikor tiltott érzéstől szenved a lélek,
és magunkba zárjuk a hiány-veszteséget,
feltornyosul bennünk a világ panasza,
melyet nem enyhíthet az ima szép szava,

hisz bűneink néha megbocsáthatatlanok,
akkor is, ha nem vagyunk, csak új áldozatok,
kiknek nem kap értelmet kínzó könyörgése,
mert az igazságnak mindig hulló könny a bére.


Vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése