Keresztút...

Milyen rövid idő elég ahhoz,

hogy megálmodott világunkban

 idegenné váljunk,

s koromba ágyazódjon

lelkünk tiszta tükre.

Milyen hamar válunk kiszolgáltatottá,

a félelemmel szemben,

mikor az, bilincsnyomot vérzik

a sehonnai léptek útját járó

önpusztító tettre.

Milyen röpke pillanat elég,

hitünk elvesztéséhez,

és hány, de hány évtized kell ahhoz,

hogy újra higgyünk benne,

s mennyi félresiklott gondolatba

hal bele az ember,

míg végre megtanulja,

poraiban ég az,

kinek csillagokig ért

egyszervolt

szerelme.

Vers:Kun Magdolna