A fennkölt érzések lelkünkben
születnek
és abban halnak meg…
A földön
Virágmező, csillagos
ég, kékbe rajzolt hold,
egy álomvilág
tükörképe, mely szívembe dalolt
minden öröknek
ígérkező boldog-muzsikát,
mi szépséggel vonta át a magány könnyfalát.
Az égben
Egy vándorcsillag
kóborol az égen,
tűz-pipacsot keres a
kőszilánkos réten,
de csak égett salakba lép
vértől ázott lába,
mert tűz-pipacsok nem
nyílnak
az égi út porába...
Kun Magdolna
Csillagok, csillagdal, Csillaglány. :)
VálaszTörlésKöszönöm kedves Józsi:)
VálaszTörlés