A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. május 9., szerda

Búcsút intve...


Van, mikor már nem kérdez az ember,
csak int még egyet köd-fátyolos szemmel,
és fájlalja a távolt amerre indulnia kell,
ahol várja egy út, amin nincs már vissza jel.


Az a szív mely szeret, itt és ott is fáj,
akkor is, ha pokolban, vagy mennyországban jár,
mert amíg a keserűség abban  megfogan,
addig ideát és odaát is könnyezve dobban.


Kun Magdolna


4 megjegyzés:

  1. Gyönyörű a képen a lány, mint a vers. A fájó dolgokat is oly szépen tudod sorokba szedni. :)

    VálaszTörlés
  2. Drága Bohóc!
    Mindig megtisztelsz kedves szavaiddal.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  3. "...csak int még egyet..." :((((
    Ölellek.
    pipacs

    VálaszTörlés
  4. Drága Pipacs!
    Onnan integetnek ők a felhők mögül, ahol színtiszta fény ragyog be mindent.
    Nagyon ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés