A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. április 26., csütörtök

Parázs-szorítás...


Parázsszorítással markolja szívem
ez a kesze-kusza élet,
miben egyre több a vétség,
és kevesebb a szép tett,
pedig tűrve tűröm mindazt, mi adatott,
de mégis-mégis úgy sajog itt belül
ez a belém rekedt fájsz.
Balról és jobbról is lápba taposok,
hiába próbálok száraz medret lelni,
aláásnak a frissen hullt vérnyomok,
s képtelen vagyok felülemelkedni.
Kapaszkodom-kapaszkodom, de újra visszaránt
az a mérhetetlen súlyú nehéz bánat-ág,
ami könny-lombjával takar
minden nap és este,
s melyben nincs olyan parány résnyílás,
mely új útra vezetne.
Védtelen bolyongásom nem talál otthont,
ahonnan túljuthatna a meghasonlott holtpont,
s csak vándorlok tovább egyes egyedül,
míg fáradt lelkem sóhaja
égig szenderül.

Vers:Kun Magdolna 

1 megjegyzés: