A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 9., péntek

Ölelj tavaszba...


Ölelj vidító tavaszba, örömteli nyárba,
rejtsd bele szíved egy csöppnyi vallomásba,
hogy egyetlen percre sem tagadhassam azt,
rám másképpen ragyog az égre simult nap,

mert, ha velem vagy két szemem is mást lát,
tulipánok lepik el a telek fehér vásznát,
élet-nyitányt énekelnek a kicsi csalogányok,
és vágypillangók keringőznek álom-varázs táncot.

De ha nem vagy itt, hervadnak a rózsák,
hópelyhek borítják a fűzfalombok ágát.
Madarak szállnak el búcsúszavak nélkül,
s minden áldott szóra félsz-gondolat épül.

Milyen különös titkú ez a furcsa élet,
mert azért a legszebb nyarak sosem érnek véget,
hisz azok veled érkeznek, és veled mennek el,
de bennem hagynak nyomot emlékeikkel.

Vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése