Kövesd a szív útját

Ne szállj szembe a lánggá szított tűzzel,

ha körötted már minden füstnyomot hagyott,

s ha az izzított pernyék felszálló köd-árnya,

bőröd minden sejtmagjába beleívódott,

mert nem tagadhatod az érzés tisztaságát,

azt, mibe a lobogás beleszületett,

hisz maga a lobogás, csak egy irányított tűz ,

melyben önmagad lettél a gyújtószerkezet.

Nem lépheted vissza az évek bolyongását,

hisz, általa ismerted meg az idő-utakat,

s azokat az életirányító ösvénysávokat,

melyek áthágták előtted az akadályokat.

Csak kövesd a szív útját, s akkor boldog leszel,

átélhetsz mindent, mit álomba ringatsz,

mert egyedül a szív az, mely bárhol utat tör,

hogy megszemélyesíthesd önnönmagadat.

Vers:Kun Magdolna