A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 20., kedd

Évszakok könnyei


Tavasszal, mikor rügyekből falevelek lesznek, 
és szendergő álmából felébred a táj,
 egy régi dal jut eszembe az akácvirágzásról, 
amit annyiszor dúdolt drága jó anyám. 

 Szerette, mikor virágok közt érte őt az alkony, 
s a reggeli pirkadás léptét ölelte, 
mikor fáradt dolgos két kezét átjárta a napfény 
harmatvíztől megcsillanó aranyos leple. 

 A nyár volt a mindene, a rózsaillat árja, 
mit szél repített kertjének minden zeg-zugán, 
hogy minden illattal telt percében azt érezhesse, 
mintha átlépett volna a mennyek kapuján.

 Áhítattal hallgatta, ahogy a rigók fütyörésztek, 
azon a terebélyes lombú ágas-bogas fán, 
 melynek minden ágán egy-egy emlék szépült, 
mert nagyapám ültette egykor hajdanán. 

 Az ősz színes varázsa kedvetlenné tette, 
talán mert felfedezte benne az elmúlás nyomát, 
s azt a hullt levélben jelen lévő rozsda-bánatot,
 mely megállásra késztette szíve ritmusát. 

 A tél hallgatag csendjében ő is néma maradt,
 csak nézte-nézte szomorúan a szálló hópelyhet, 
és arra gondolt milyen az, mikor a fehér-hajú dér,
minden-minden álmot örökre betemet. 

 Vers:Kun Magdolna
 Foto-Nerion

4 megjegyzés:

  1. Már szerelmesen dalolnak a feketerigók. Az akácnak még idő kell a virághoz. Pont olyan, mint a mostani. :)

    VálaszTörlés
  2. A feketerigó dalolását nagyon szerette a nagypapám. Ott énekeltek a cseresznyefánkon minden évben. Sohasem fogom elfeledni azokat az éveket és a szép gyermekkort.
    Köszönöm, hogy olvastál kedves Józsi!
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  3. csodálatos, megható, gyönyörű vers.Megríkatott....

    VálaszTörlés
  4. Drága Annaliz!
    Tudom, mennyire áttudod érezni a gondolataim.
    Nagyon köszönöm kedves látogatásod.
    Szeretettel ölellek. Magdi

    VálaszTörlés