Éjszakai varázs

Egy romantikus estén,

mikor a Hold is álmodozik éppen,

és csillag-tüzek lobbannak a szélben,

sétálj egyet a hangtalan fák között.

 

Nem baj, ha a zajtalanság kissé megzavar,

és félelem kíséri, arra járó lépted,

hisz, mindent bepótol az a felemelő tudat,

hogy része lehetsz a fák bűvös meséjének.

 

Mert a fák olyankor mesélnek,

mikor leszáll az est és kihalt lesz a táj.

hiszen akkor érthető legesleginkább

az egymás közötti érző suttogás.

 

Ha halkan lépdelsz, és észrevétlen maradsz,

te is hallod azt a rejtelmes suttogást,

amitől nem lehet szebb, sem érzékletesebb,

egymásnak elmondott őszinte vallomás.

 

Mert az embernek sejtelme sincs arról,

milyen, ha évszázadok, és évezredeken át,

ugyanolyan múlhatatlan szenvedéllyel

suttognak szerelmet a fák.