A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 23., péntek

Áthasonult érzés...


Velem is megtörténik, 
 hogy nem tudom szavakká formálni 
azt a nem személyes érzést, 
melynek ugyanolyan átmaró hatása van, 
mintha bordám alatt háborgatná 
 szívütemem rendjét. 
Egyszerűen megáll kezemben a toll 
és csak áll, csak áll mozdulatlanul, 
miközben a tinta keserű kék vére 
 foltnyomokban hull 
 az eltépett lapok cikkcakkos szélére. 
Kidomborodik bennem a gondolatok éle, 
és elém tárul minden fájdalmas arcvonás, 
mit párnába rejt az áthasonult kín, 
de a betűk akkor is ugyanolyan 
 ádáz ellenségeimmé válnak, 
és nem sorakoznak katonás glédákba, 
hogy méltóképpen emelhessem őket 
 alkotott műveim szóékű trónjára. 
Inkább szerteszét hevernek 
 valahol a lélek mélyén egy eldugott sarokba, 
és addig rejtőznek ott haragvó dacukkal, 
míg át nem vált szürke színük 
pipacsos pirosba.

vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése