A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. március 13., kedd

Annyira hiányzol Mama!


Mama, te voltál ki mindig őszintén szeretett, 
elfogadtál olyannak, amilyen vagyok, 
és sosem kérted azt, változzak át mássá, 
mert tudtad, más lenni soha nem akarok. 

 Azt sem vártad el, hogy más lélekkel éljek, 
ha egyszer ezt szabta rám odafenn az Isten, 
hisz ha gyengébbnek is született, mint a többi lélek,
lehet az benne van, ami másban nincsen.

 Mama, nincs más, ki megértene engem, 
nincs akihez mehetnék, ha panaszkodni vágyom,
mert egyedül csak te voltál, ki megértette azt,
milyen mikor torkom fojtja könnyes zokogásom.

Vers:Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Köszönöm Magdika...a verset, a dalt, a könnyeket...amikor az égre nézek...én is ilyenekre gondolok.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a könnyeid és a szereteted drága Annaliz!
    Ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés