A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. február 29., szerda

Tavaszi zsongás


Lassan feledésbe merül a februári tél,
s a hó-olvadt útszéleken
kékibolyák kapaszkodnak a földi szivárványba,
melynek színeiről dalol majd a kikeleti szél,
mikor batyuján fényt csillant a napfény pirkadása.
Mikor a pirkadat virágjelmezt ölt,
s álmából felébred majd az elszenderült táj,
viruló világ lesz az átfagyott természet,
melyben visszakapja hangját minden kismadár.
S mikor a madarak újra énekelnek,
és dalukat visszhangozzák erdők, folyók, rétek,
a tél elsuttog egy régi halk imát,
ami áthallatja majd a nagy-nagy messzeséget
hol alvó rügyek bontanak
tavasz-muzsikát.

Vers:Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Nagyon-nagyon szép tavaszt kívánok neked, drága Magdi!

    Ölellek !

    jó, hogy vége a februárnak:)

    VálaszTörlés
  2. Drága Mariann!
    Én is viszont kívánom neked sok napsütéssel és madárcsicsergéssel.
    köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel ölellek.
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Ibolyát még nem láttam, de hóvirágot már igen. :)

    VálaszTörlés
  4. Drága Bohóc!
    Hamarosan ibolya is lesz:)
    Itt a házunk előtt szoktam csodálni a szépségét.
    Köszönöm, hogy itt voltál.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés