A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2012. január 20., péntek

Utoljára


Te voltál, ki szívével ölelt,
s nem hagyta, hogy átjárja testemet a hideg,
mert tudtad, csak szárnyaid alatt érezhetem,
milyen is lehet az-az otthont adó meleg.
Te voltál, kinek szemében láttam,
azokat a színesen szálló szivárványgömböket,
melyeknek buboréktükre ragyogta rám
az éjszakákat világító csillagos eget.  
A te hangod volt az, mitől megnyugvásra leltem,
s tűrtem az élethez tartozó kihívásokat,
amik annyiszor szántották vérző lábnyomom,
ahányszor a sors csapkodta hajlott hátamat.
A mindenem voltál, s a mindenem leszel,
nem változtat rajta most már semmi sem.
Bár kevés évem maradt, hogy emlékezzem rád,
de odaát minden időm neked
szentelem

Vers:Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. Magdika! Úgy érzem, a vers is, a kép is nekem, csak nekem szól...az én érzéseimet mondja el.Egyszer talán majd tudok róla mesélni sírás nélkül is....addig?Addig nézegetem a pipacsmezőket....

    VálaszTörlés
  2. Drága Annaliz!
    Azok a színes pipacsmezők életeket, emlékeket őriznek. Jó néha elveszni a tűzpiros virágok között.
    Nagyon ölellek
    Szeretettel gondolok rád.
    Magdi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magdi Kedves! Akárhányszor betérek hozzád és olvasom a verseidet, mindig úgy érzem, mintha mesélnél. Mesélsz szépet, fájdalmasat, ami elér az ember szívéhez. És mint a jó mesemondónál, itt sincs megakadás, nincs erőlködés, egymás után sorakoznak a rímekbe öntött gondolatok.

      Törlés
  3. Drága Lili!
    Nagyon köszönöm neked megtisztelő és gyönyörű véleményed.
    Csak az érzéseim írom mindig, azt ami éppen aktuális. Sokszor könnyes témájú, de van, mikor mosolygós.
    Örülök, nagyon, hogy itt voltál.
    Mindig szeretettel gondolok rád.
    Magdi

    VálaszTörlés