A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. október 21., péntek

Nagyváradi tavasz...


A nagyváradi tavasz magnólia fái,
lila szirmot hullattak lábaink elé,
s míg fényét ragyogta a „Kőrösmenti Párizs”
képzeletünk felszállt a csillagok közé.

Ott sétáltam én is a régmúlt plaszterén,
macskaköves útján, ahol Ady járt,
s ahol Juhász Gyulát érte a csalódás kudarca,
mert viszonzatlanul is szerelemre várt.

A folyónál hallgató szelíd lelkű fűzfa,
vízbe csobbant tükörképe varázslatnak tűnt,
mint a Tündérkertben átsuhanó emlékek árnya,
mikor a fodrozódó vízben lassan elmerült.

Minden nyíló falomb azt suttogta nekünk,
a múlt, csak akkor él, akkor létezik,
ha vannak olyan író és versszerető emberek,
kik a ránk hagyott emlékeket ma is tisztelik



6 megjegyzés:

  1. Igen. Egy biztosan van! És nem magamra gondoltam, Isten őrizz. :)))

    VálaszTörlés
  2. Tudom, hogy te ugyanolyan szeretettel vigyázod a múltat és az abban hagyott szépségeket, akárcsak én, kedves Józsi:)

    Örülök, hogy ismerhetlek és barátomnak tudhatlak
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés
  3. Nagyvárad gyönyörű! Nem csodálkozom, hogy megihletett...

    VálaszTörlés
  4. Csodálatos város Nagyvárad:)
    Soha el nem múló örök szépségű emlékpillanatokkal tértem haza onnan drága Annaliz.
    Örülök, hogy neked is tetszik.
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés
  5. Én is Kedves Magdi! Én is örülök és igazán nagy megtiszteltetés számomra barátságod! :))

    VálaszTörlés
  6. Nagyon kedves vagy, igazán köszönöm Józsi:)
    Szeretettel
    Magdi

    VálaszTörlés