Néha
a megtett távolság eléréséhez is
kevésnek bizonyulnak
a szokottá vált léptek,
mert, ha a szívet
tövis szúrta sebek marják
s gyöngyöző homlokán
lázkönnyei égnek,
bármilyen kitartóan küzd is
célja érdekében,
felemészti erejét
a lopakodó
végzet
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A végzet jön, így is meg úgy is.
VálaszTörlésÍgy igaz kedves Józsi, a végzet elkerülhetetlen mindannyiunk számára...
VálaszTörlésLegyen szép napod!