A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. április 15., péntek

Pergő homokszemek...



Minden múló nappal
kevesebb leszek neked
s te minden múló nappal
kevesebb leszel nekem,
mert az idő pereg,
mint a homokszemek,
melyeknek
nincsen útiránya,
csak cél nélkül hullnak,
egyre-egyre hullnak
a forgószéllel örvénylő
sivatag porába


Kun Magdolna

2 megjegyzés:

  1. Csak hull, csak hull pereg, fogy a homok. Az élet homokórája. Sem megállítani, sem megfordítani nem lehet. Még csak azt sem tudjuk, mikor esik le az utolsó szem? Egy a biztos. Egyszer leesik. Addig kell megtenni, elvégezni amit kell. Nem amit lehet. Hanem amit kell!

    VálaszTörlés
  2. Milyen igaz gondolatok kedves Józsi!
    Valóban meg kell tenni, amit tenni kell, mert csak egy életünk van. Az idő pedig könyörtelenül rohan, azokkal a homokszemekkel.
    Nagyon köszönöm értékes szavaid.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.