Hűség...

Te legyél hűbb mindenki másnál
és ne engedd, hogy a konok düh,
fénygyűlölő árnyéka,
dúvad pillantásával áthassa,
hosszú évekre alapozott,
szilárd barátságod,

azon ember iránt,
kinek lélekgyökereiben ragyog
a megszületett jóság,
mert te is tudod, milyen
a kegyetlen valóság,
mikor a fájdalmas szeretethiány
sarokba szorítja
az amúgy is szűkre szabott életet.
Jelen pillanatban érzünk és vagyunk,
de minden másodperc kétséges,
mert a sors nem kíméli
az egészséges embert,

sem a beteget,
ki halálos ágyán is
Istenhez könyörög
- Ne még Uram, ne még,
adj egy kicsi reményt,

néhány röpke évet,

mitől élhetőbb az élet,
hisz találtam egy otthont,
s olyan barátot,
kinek közelsége érezteti,
milyen nagyszerű érzés az,

ha pótolja számunkra

a sosemvolt

családot

Az igazi barátság
az, mikor félredobod
büszkeséged
és alázattal meghajolsz
a másik akarata előtt