Te parányi kis zöld moha,
olyan szerény vagy,
és olyan egyszerű,
de én mégis úgy szeretlek,
mint azt a
olyan szerény vagy,
és olyan egyszerű,
de én mégis úgy szeretlek,
mint azt a
legpompázóbb virágot,
melynek
melynek
szépségétől lesz az élet
gyönyörű
"Ne hidd, hogy csak az orchidea virág. Meg a rózsa, meg a szegfű. Még a mohának is van virága. Pedig a moha sohasem lát napot. Sűrű erdők nyirkos homályában él, földhöz ragadtan, nyomorultul. Ő a legnyomorultabb a növények között. Mégis eljön évente az idő, amikor kivirágzik. Kivirágzik, örömet ünnepel. Akár a rózsa, az orchidea, vagy a szegfű. Semmivel sem kisebb az öröme, mint az orchideának, vagy a szegfűnek. Sőt, ne feledd, egy nagy előnye is van: senki emberfia nem tépi le különlegessége miatt a moha virágját. Fogadd meg a tanácsomat és gondolj sokat, nagyon sokat a mohavirágra." Wass Albert"
Tanulság is lehetne!
VálaszTörlésNagyon szép a versed,mint mindig!
Szép hetet kívánok! :)
Gyönyörűek a mohák és a "mohák világa".
VálaszTörlésOtt szeretnek lenni, ahol én is sokszor, az erdők mélyén, távol az "űrhajózás zajától".
Drága Monik!
VálaszTörlésSokszor a legegyszerűbb dolgok a legértékesebek számunkra. Néha egy gyomból kivillanó vadvirágnak elbűvölőbb a szépsége, mint a legillatosabb rózsának.
Örülök, hogy itt voltál. Nagyon szép hetet kívánok én is neked!
Kedves Józsi!
VálaszTörlésAz erdők csendje, a madarak csicsergése, a fák egyedi és különleges varázsa, mindig gyönyörű emléket hagy bennem. A moha pedig nekem is a kedvencem. Különleges növény, olyan szeretetre méltó:)
Köszönöm látogatásod!
Drága Magdi!
VálaszTörlésA mohák könnycseppjeit soha senki nem láthatja, mert különlegesen titkolják, azért nőnek az erdők rejtekén, hogy senki ne leshesse ki őket...meghatottál, nagyon köszönöm, és ez a szó olyan nevetségesen semmitmondó rá!
Ölellek szorosan, szeretettel
Moha
Drága Moha!
VálaszTörlésA mohák könnyeit látják a madarak, az arra tévedt kósza szellő, a kelő nap és az égenjáró hold. Mikor a mohák könnye hull, a madarak szívhezszólóbban csicseregnek, a szél puhább érintéssel szárítja fel könnyeiket. A nap legékesebb fényét hinti rájuk és a hold a legcsillogóbb ezüstsugarával ringatja álomba őket. A mohák bája egyszerűségükben van, ettől maradnak, olyan szeretnivaló szépségek...
Nagy szeretettel ölellek.
Magdi