A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2011. január 26., szerda

Élet vagy halál...




Egy bölcs ember azt mondta valamikor régen,
kétféleképpen élhetjük a mindennapokat.
Lehet magunkba zárkózva kiszáradt ajkakkal,
hallgatag csendben nézni a penészes falakat,
de lehet mosollyal is ébredni és úgy aludni el,
hogy nem kell a zsebkendőt párnánk alá tenni,
mert hiába futunk céltalanul nyomorunk elől,
amit a sors megírt, annak úgy is úgy kell lenni.
Még megpróbálom összerakni múltam darabjait,
és kacagva hinni azt, hogy várnak boldog évek.
Még próbálom úgy élni az élettől nyert napokat,
hogy elrejtse a bűnt, mivel másokat megsértek,
de néha túl nehéz üszkös romból házat építeni,
és fényesre csiszolni azt a vakhomályú üveget,
melyből a rozsdásodó dacos düh savként marta ki,
a belévésett fájdalmamból eredendő régi énemet.
Mit tegyek, ha már a remény könnykudarccá érett
s az összeomlás határain kóborol a lélek ereje,
mely napról- napra veszít abból a józan értelemből,
mi valaha gondolkodó emberként hittel éltette.



4 megjegyzés:

  1. Számomra most éppen aktuális a tartalom. Valamiért épp borús napjaimat élem. Bárcsak tudnám, hogy miért?

    VálaszTörlés
  2. Drága Erzsike!
    Vannak olyan percek, mikor minden ok nélkül úgy érezzük, nem kívánunk élni, majd a következő napon már egészen másképpen látjuk a világot és értékelni tudjuk a röpke földi időt.
    Köszönök neked mindent.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  3. Így van!

    amit a sors megírt, annak úgy is úgy kell lenni."

    Ezért aztán nem igen gondolok a halállal!
    Az életben pedig: Minden amiben látok...
    és akkor: Nem éltem hiába mert...!

    VálaszTörlés
  4. Én is kutatom az élet legparányibb részét is, mert abban is hatalmas erő uralkodik.
    Elmondhatom magamról, hogy saját szememmel láthattam, az élet nem ér véget a halállal. Másformában, de élünk és létezünk...
    Köszönöm, hogy itt voltál, kedves Józsi!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.