A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. szeptember 4., szombat

Búcsúzik a nyár

Lassan ködselyembe öltözik az elillanó nyár,
s a vándormadarak újra messze szállnak,
elárvult fészkükben, csak az őszi szél piheg,
mikor erejét fékezi a bágyadt hervadásnak.

A halványuló napfény sugarában még
megsimítja arcom pár megtört tűznyaláb,
de már magam mellett érzem a csikorgó jég-telet,
mely belepi a deres fák íves hajlatát.

Nemsokára én is búcsút veszek ettől a világtól,
talán vár egy másik, hol örök lesz a nyár,
s nem kell attól félni, hogy a magányba fúlt esték
elnémuló csendje szótlanságba zár…

Vers:Kun Magdolna

4 megjegyzés:

  1. A vers nagyon szép...de a búcsú-versek mindig fájóak...

    VálaszTörlés
  2. Drága Erika!
    Én, az ősz kezdetekor mindig meghalok kicsit, a sok lehulló falevéllel együtt, melyek eszembe juttatják az elmúlást! Örülök, hogy itt voltál:) Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  3. Tudod Magdi..soha nem szerettem az őszt.
    Amikor kölök voltam a suli miatt!:)
    Amikor anya lettem...a kölkeim miatt(sajáltam őket)...egy a lényeg...még két éve sem szerettem.
    Mert ...igen...az elmúlást a halált láttam benne...


    De ...nem....már nem. Hanem a színeket látom...a szépséget...a méltóságot...ahogy a FA viseli azt a fájdalmat...amikor elengedi apró leveleit...DE...tudja,hogy tavasszal újj ak jönnek...hisz bennük...Sokat lehet tanulni a TERMÉSZETTŐL....ha csendben...figyeljük és meghalljuk őket....

    VálaszTörlés
  4. Drága Erika!
    Tudom, hogy igazad van és a gyönyörű színes faleveleket kell látni az őszben, amelyek olyan szelíden viselik véges sorsukat az anyafától elszakítva. De elgondokozom azon is, mit érez a fa, mikor sok-sok magához ölelt gyermekét elveszíti. Igen meg kell tanulni elfogadni ezt a helyzetet és azt a természeti törvényt is, hogy a születés pillanata, a halál kezdete. Amúgy nagyon szeretek az őszi avarban lépkedni és magamhoz ölelni a kopaszodó fákat. Nagyon köszönöm, hogy visszajöttél és itt hagytad értékes gondolataid. Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés