Csobogó patak medréből
merítem a hitem.
Elnézem csendjének
egyszerű varázsát.
Nem tombol vihar erejétől,
- szelíden várja a nap
simogatóan meleg
felbukkanását.
Várni arra, aki eljön
mindig érdemes.
Tudom, ebben sosem tévedek.
Az élet gyorsan tovarepül,
s a pillanatnak vége.
Mikor elszáll a vágy,
könny marad helyébe.
Mégis újra várnék,
mert azért a szempárért
ezerszer megérte.
Szerelmem törhetetlen kő,
mit örökre megőriz
a végtelen idő.
***************
Vers:Kun Magdolna
2009.10.05
Drága Magdikám!
VálaszTörlésOlyan jó, hogy ilyen gyönyörűségeket írsz! Versed dallamába, ritmusába elmerülni öröm. Erős hitet ad.Érezni benne azt a hitet, amiért élni érdemes!
Szeretettel: Miki
...Várni arra, aki eljön
VálaszTörlésmindig érdemes...
Igen,sokan vagyunk ezzel így...várunk arra a pillanatra,várunk arra a valakire,arra a csodálatos érzésre...És én várok,várok míg élek...
Ernest
P.S.
A zenei aláfestés gimnazista koromat juttatja eszemben...azokat a csodálatos éveket amikor oly szépnek tünt minden.
Mély hatás ért...jó érzés volt ma egy kicsit itt időzni,verseid olvasni és ezt a számot újra hallani annyi év után....
Tudod...nagyon örülnék ha ezt a számot elküldenéd nekem.