A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2010. július 6., kedd

Hitet merítve


Csobogó patak medréből
merítem a hitem.
Elnézem csendjének
egyszerű varázsát.
Nem tombol vihar erejétől,
- szelíden várja a nap
simogatóan meleg
felbukkanását.
Várni arra, aki eljön
mindig érdemes.
Tudom, ebben sosem tévedek.
Az élet gyorsan tovarepül,
s a pillanatnak vége.
Mikor elszáll a vágy,
könny marad helyébe.
Mégis újra várnék,
mert azért a szempárért
ezerszer megérte.
Szerelmem törhetetlen kő,
mit örökre megőriz
a végtelen idő.

***************
Vers:Kun Magdolna
2009.10.05

2 megjegyzés:

  1. Drága Magdikám!
    Olyan jó, hogy ilyen gyönyörűségeket írsz! Versed dallamába, ritmusába elmerülni öröm. Erős hitet ad.Érezni benne azt a hitet, amiért élni érdemes!

    Szeretettel: Miki

    VálaszTörlés
  2. ...Várni arra, aki eljön
    mindig érdemes...
    Igen,sokan vagyunk ezzel így...várunk arra a pillanatra,várunk arra a valakire,arra a csodálatos érzésre...És én várok,várok míg élek...

    Ernest

    P.S.

    A zenei aláfestés gimnazista koromat juttatja eszemben...azokat a csodálatos éveket amikor oly szépnek tünt minden.
    Mély hatás ért...jó érzés volt ma egy kicsit itt időzni,verseid olvasni és ezt a számot újra hallani annyi év után....
    Tudod...nagyon örülnék ha ezt a számot elküldenéd nekem.

    VálaszTörlés