Töviskoszorú

Vesztett illúziók, baljós tévhitek,

miért töviskoszorúval illetitek érzéseimet,

miért nem szánjátok balga szívem bolond tetteit,

hisz abban vannak azon szavak, mik papírra vetik

emberi szívem gyöngeségeit.

Istenem mennyire éget az a bőr alá bújt tüske,

mely vérpecséttel telt üzenetet írt le,

mi oly mélyre hasítja a homlokráncokat,

hogy azok képtelenek tűrni a nagy fájdalmakat.

Belefáradt könnyeim elfolytak már régen,

mert, hiába küzdök nem enyém az érdem,

ami nekem jár, az ellen nem tudok mit tenni,

tövis gyanánt kell fejemen viselni.

Kun Magdolna