Ősztáncba roppant falevelek
zizegő hangját dúdolja a szél,
s ahogy hallgatom
az avar-dérbe dermedt búcsú-muzsikát,
eszembe jut a fagyos hideg tél,
ilyenkor átremeg lelkem a zúzmarás ágakon
és magamba zárkózva a nyarat siratom,
mert nekem a nyár az igazi tüneményes élet,
ajándékba kapott jutalom-boldogság,
mitől megnyugszik a lélek,
hisz a nyár színnel fest sok-sok meseképet,
melyek szivárványba ölelik az égen futó kéket
és mosolygóssá tesznek minden olyan napot,
miben a bánat éle,
könny-nyomokat hagyott
Visszavárlak nyár, visszavárlak én,
bármilyen hideg lesz a kristályjegű tél,
mert tudom, hogy újra és újra rám találsz,
ahogy én is rád, akárhol is jársz.
Visszavárom én is! :) Viszont várom a telet is. Szeretem az őszt, de ha nyirkos, ködös, csöpögős, akkor hamar "beleunok" és inkább várom a telet. :)
VálaszTörlésA télnek is meg van a maga szépsége, hisz akkor van a gyönyörű Karácsony, ami a szeretet csodás ünnepe de én azért mégis csak a nyarat szeretem jobban:)
VálaszTörlésKöszönöm, hogy itt voltál kedves Józsi!
Szeretettel
Magdi