A múltba vágyom vissza

A múltba vágyom vissza, ott volna még jó,

ott lenne csak igazán sok csodálni való,

ami melengetné szívem és tudatná is azt,

hogyha erős az ember, talpon maradhat.

 

A múltban bátrabbak voltak mind az emberek,

nem szégyellték kimutatni szeretetüket,

mert tudták, a szeretet sem lehet más egyéb,

mint a többi ember iránti elkötelezettség .

 

Mikor a múlt útjait járom, elkalandozom,

más ember leszek, és jobbá változom,

mert eszembe jutnak mindazok, kik értékei voltak,

azon sorsoknak mely rólam, s róluk szóltak.

 

Örömmel tölt el, ha néha visszagondolok,

mindarra a szépre mit a múlt nekem adott,

hiszen a múlt által ismertem meg nagyszüleimet,

kik az életüknél is jobban szerettek.

 

Ők tettek meg mindent azért, hogy kicsi földünkön,

megteremjen mindaz mi kedves volt nekem.

S Ők ültettek gyümölcsfát is, hogy emlékezhessem,

milyen mikor tavasszal újra él minden.

 

Megköszönöm múltamnak, hogy megismerhettem,

mindazon embereket, akik szerettek engem,

s kik próbálták megértetni, hogy az ember addig érez,

amíg ki nem zárja szívéből a szerethetőséget.

 

Kun Magdolna