Mikor magadra maradsz

Mikor magadra maradsz, nincs körötted senki,

aki nehéz napjaidat szebbé tudná tenni,

úgy érzed számodra már semmit sem jelent

hogy tél van-e vagy nyár a szívben odabent.

 

Nem érdekel többé, mi lesz veled holnap,

s hogy a következő évek jót vagy rosszat hoznak,

hiszen számodra a világ akkor elveszett,

mikor rájöttél, hogy társad már nem lehet veled.

 

Nehéz az egyedüllét, de reménykedni kell,

hogy van egy csillagút, melyre léptünk reá lel,

csillagút, ahol várnak ránk majd azon emberek,

akik nélkül létezni csak könnyekkel lehet.

 

Szívünkben örök helye van minden megélt percnek,

amit azokkal töltöttünk kik egykoron szerettek,

így hát nem mondhatjuk azt, hogy elvesztettük végleg,

azon embereket kik csillagútra léptek.

 

Kun Magdolna