Nézz anyádra, fiam, mert így bizton láthatod,
hogy az időnek múlása rajtam is fogott.
Hiszen ráncot rótt arcomra, időskori ráncot,
mely olykor-olykor könnycseppektől ázott.
Ezek a mélyült életráncok tanúskodnak róla,
hogy az élet bizony néha, kegyetlen, csalóka,
hisz az élet csal szemünkbe tengerárnyi könnyet,
amelybe érzést, álmot egyaránt temetnek.
Nézz anyádra, fiam, mert így bizton láthatod,
hogy az ifjúság szépsége csak egy múló állapot,
mely gyorsan tovaszáll, mely nem is hagy mást hátra,
csak azon tanítást, hogy sose élj hiába.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.