Nagypéntek

Isten szeme könnyezik, fiát siratja,

ki értünk és a világért életét adta,

hogy megváltsa azokat a súlyos bűnöket,

melyek szívén és lelkén sebet ütöttek.

Isten arcán szomorúság, bánat árnya ül,

mert mérhetetlen bűn az mivel szembesül,

bűn, gonoszság, hazugság és viszály,

mely az emberi szeretetet földig rombolá.

Isten magához emeli drága Gyermekét,

hogy ne lássa annak nagy szenvedését,

s hogy megadja számára azt az örök életet,

mely az érző szívű embereknek elrendeltetett.

Isten szeme könnyes, és könnyes is marad,

addig míg az ember a gonosz útján halad,

mert amíg lesz ember ki a gonosz felé hajlik,

addig Isten szeméből is csak a könny patakzik.

Kun Magdolna