Ma mindenki imája
szálljon fel az égbe,
hogy meghallván
Isten, fájdalmunk megértse,
megértse, hogy
félelmünk, szívünk kikezdte,
így egyre jobban
fogytán védőereje.
Kérünk téged, jó Uram,
esedezve kérünk,
bocsásd meg
bűneinket, bocsásd meg a vétkünk,
és űzd el fejünk
felől azt a sötét felleget,
mely záporként
hullatja ránk a halálcseppeket.
Félünk nagyon, Istenem,
mind-mind nagyon félünk,
mert tudjuk mily
temérdek ellened a vétkünk,
és mennyi
emberéletnek vetett végleg véget,
az a mérhetetlen
gonoszság mit egyre csak tetéztek.
Tudjuk, hogy a te
szíved telve szeretettel,
s hogy mérhetetlen
bűneinkért mennyi könnyet ejt’sz el,
hiszen mi vagyunk a
családod, mi vagyunk a néped,
kik elveszett
bárányként a rossz útra letértek.
Kérünk, Uram, vezess
minket azon irányba,
ahol még fellehető
mindenkiben az emberi hála,
s ahol tisztelik és
megvédik az emberéletet,
mert ki ennek ellenszegül,
ki ezt nem fogadja meg,
annak ember, s Isten
jóvoltából nincs könyörület.
Vers:Kun Magdolna
Fotó:Forró Hajnalka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.