Tudom, most szomorú a
szívünk, mert az unokák,
ma sem és holnap sem
ölelhetnek át,
és nem mondhatják el
azokat a tanult verseket,
melyek a nagymamák szívének
olyan kedvesek.
Nehéz most úgy tenni
mintha minden rendben lenne,
mintha a félelem
szívünkben nem lenne elrejtve,
hiszen megannyi
kétség az, melyre nem válaszol senki,
így nagyon nehéz
hinni, hogy nem kell megijedni.
De bármily nehéz is
most ez az elrettentő helyzet,
tudjuk, hogy egy
napon minden sokkal jobb lesz,
hisz már számtalanszor
volt úgy, hogy elbukott az ember,
de azt sosem hagyta
Isten, hogy a hite vele vesszen.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.