A csend karácsonya

Nála nem lesz megterített asztal, sem feldíszített fa,

mely az emberi szemeket elkápráztatja,

s amely a Karácsonyi ünnepek legbecsesebb éke,

hisz eget-földet beragyog fényes tündöklése.

Nála nem lesz móka, sem zsibongás, sem lárma ,

mely boldogságot vinne szerény otthonába,

nála csak csend lesz néma síri  csend,

mely szilánkokra töri a szívet odabent.

Pedig egykor Ő is hitte, hogy mind kit szeretett,

évtizedek múltával sem tagadják majd meg,

és gondját viselik, ha egyszer oly gyengévé válna,

hogy tovább már nem viszi elfáradó lába.

Így karácsony tájékán még nehezebb néki

a szeretet ünnepnapját emberként  túlélni,

hisz a magány és a fájdalom  oly erővel tör rá,

hogyha meg kellene halni, tán még azt sem bánná.

Kun Magdolna