Öregedő szív

Az öregedő szív fájja legesleginkább,

ha elveszíti szeretett, hűséges párját,

hisz az öregedő szív túlsebzett már ahhoz,

hogy  egyedül vívja az élettel a harcot.

Így hát magányba zárkózik, nem érdekli már,

tél jön e vagy tavasz, ősz jön-e vagy nyár,

mert oly mindegy már, ha régen meghalt benne

minden olyan érzés mely boldoggá tehette.

Az öregedő szívet már nem gyógyítja semmi,

roncsként kell majd neki a sírba menetelni,

de lásd, mégsem panaszolja senkinek baját,

mert tudja, ki értené az már csillag odaát.

Kun Magdolna