Ez ám a bátorság ugye
emberek,
halomra ölni a
védteleneket.
Árváknak hallgatni
sikoltó szavát,
melynek fájdalmát
csak Isten érzi át.
Milyen harc az ahol
sebzett gyermekek
futnak anyjuk után, kik
értük könnyeznek,
s kik értük
imádkoznak, értük esdekelnek,
kérve a Jóistent, vessen
véget ennek.
Miért tesztek úgy
mintha nem tudnátok,
hogy az égi bírák elé
egyszer ti is oda álltok,
és hiába hazudtok, ők
már mind jól ismerik,
elkövetett bűnötöknek
gonosz tetteit.
Ha majd kérdőre
vonnak, mit mond’tok nekik,
mért néztétek
játékszernek mások életit,
azoknak életét kik
egykor mind-mind elhitték,
hogy szívvel
született ez a gyarló emberség.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.