Amíg zöldellnek a fák

Akármerre jársz is, én ott leszek veled,

csak egy gondolat kell, hogy elérjem kezed,

s már is minden úgy történik, mint annak idején,

mikor még vágy lobbant fel szemeink tüzén.

Bármerre is űz a sorsod, soha ne feledd,

a szíveinkben felvirágzó boldog szerelmet,

hisz azt ketten birtokoltuk, ketten éltük át,

s ketten néztük könnybe fojtott porba hullását.

Amíg zöldellnek az erdők, és zöldellnek a fák,

én mindig szeretettel gondolok majd rád,

mert az-az idő amit egykor együtt töltöttünk,

összekötötte már sorsunk, életünk.

Kun Magdolna

Kép: Zsólyominé Kiss Mária