Addig lehetsz gyermek

Addig lehetsz gyermek, míg anyád, apád él,

míg nem sebzi meg szíved az a hiányszenvedés,

mely akkor tör majd elő, ha már sírjaiknál állsz,

és könnyezve ölelsz át pár vérző kőrózsát.

Addig mondhatod el, hogy nem vagy te is árva,

míg van, aki hazavár a gyermekkori házba,

és büszkeséggel ajtót nyit, mint egy előkelő úrnak,

kinek léptei nyomára könnycseppjei hullnak.

Addig lehetsz boldog, és tisztalelkű gyermek,

míg vannak, akik féltőszívvel, lágyan megölelnek,

és minden este elmondják azt az esdő, halk imát,

melyben azt kérik,  a Jóisten vigyázzon reád.

Kun Magdolna