Drága nagyapám mindig
azt mondta nekem,
figyelj ide rám,
kicsi unokám,
minden gyümölcsfát mi
a kertben megterem,
azért ültettem, és azért
neveltem,
hogy megmaradjak
emlékedben akkor is, ha már
tavaszvirágzásuk csak
fentről nézhetem.
Mert amíg a
gyümölcsfák virágszirmot nyílnak,
s alattuk a te
könnyeid nagyapádért hullnak,
addig büszkén mondhatom
égi nagyanyádnak,
hogy emberré neveltük
kicsi unokánkat.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése