A szépség belülről fakad

Idővel mikor lehervad arcunkról a fiatalos báj,

és megcsillan hajunkban néhány ezüstszál,

szomorúkká válunk, és olykor könnyezünk,

mert rájövünk, mily gyorsan fut el az életünk.

Pedig tudnunk kell, a szépség belülről fakad,

hiszen lelkünk ad arcuknak életsugarat,

hogy az a sugár akkor is ragyoghasson majd,

ha már túl közelről látszik a fényes túlsópart.

Ezért hát sose búsuljunk, sose bánkódjunk,

hisz aki minket szeret azoknak szépek maradunk.

akkor is, ha barna hajunk ezüstdértől ékes,

s akkor is, ha arcunk báját már ellopták az évek.

Kun Magdolna