Már felnőttek vagytok,
s nem hiányoznak
a szíveteket
melengető anyai szavak,
sem azok az
átvirrasztott hosszú éjszakák,
melyekben színes
álmot szőtt a szelíd ringatás.
Már felnőttek
lettetek, így nem mesélhetek,
varázslattal
tarkított történeteket,
amikben benne volt legbensőbb
vágyott álmotok,
még az is miről szívetek
mélyen hallgatott.
Felnőttként minden
más, hisz régen véget értek
a mesékkel tarkított
boldog gyermekévek,
ám de mégis van
valami, ami mit sem változott,
az a tény, hogy az
anyák múlhatatlanok.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.