A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2016. augusztus 26., péntek

Negyvennégy


Negyvennégy éve már, hogy egy nyárvégi napon,
hófehér ruhámon megcsillant pár könny.
Könny, mit magába rejtett az a szívben fogant érzés,
mely múltunk idejéből még néha előtör.

Negyvennégy éve már, hogy jóban, rosszban, bajban,
együtt járjuk, együtt lépjük azon utunkat,
melyben a fájdalom és bánat is oly gyakori vendég,
mint az elszökő, s visszatérő boldogságtudat.

Negyvennégy éve már, hogy rozsdás bilincsláncunk,
oldhatatlan kötelékként lelkünkre simult,
s negyvennégy éve történt, egy augusztusi napon,
hogy szíveink legmélyén örök parázs gyúlt.


Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése