Néha még

Tudom, hogy már elszálltak felettünk az évek,

és régen búcsút intettünk a szerelemérzésnek,

de Én, néhanap még úgy látom magam,

mint akkor, mikor kamaszként kezedet fogtam.

Mert akármilyen gyorsan múlik ez az átkozott idő,

nem hamvad el bennünk az a parázsló erő,

mely egykor oly lángot vetett, oly nagy tűzzel égett,

hogy nincs az a könny, mely azt kioltani képes.

Minden egyes régvolt érzés, mi a szívünkben fogant,

észrevétlenül is szikrákat lobbant.

S mindaddig, míg odabenn pár halvány szikra gyúl,

szívünkben az első szerelem az úr.

Kun Magdolna