Szomorú Karácsony

Szomorú a Karácsony, mert nincsenek velünk

azok akik velünk éltek, kiket szerettünk,

s akik létükkel beragyogták ezt a földi életet,

mely mára már csak gyásszal, könnyel teli lett.

Szomorú a Karácsony, és minden újabb év,

mert nem hozhatja vissza a múlt szeretetét,

azt a mélységes szeretetet, ami már akkor elveszett,

mikor az égi csillageső hullani kezdett.

Bármily ragyogó is a díszes zöld-fenyő,

lelkünk mélyén szürke marad, könnyben remegő,

mert a fenyőfa legszebb éke, már odafenn ragyog,

túlontúl világlik, mint a csillagok.

Kun Magdolna