Örök lángoló

Az idő elfut, a szív is belefárad

ebbe a nagy hajszába, mit az élet áraszt,

de a szeretet ifjú marad, örök lángoló,

alkonyidőben is égig lobogó.

Mert a szeretet olyan erő, olyan hatalom,

mely virágokat nyílik az életutakon,

és virágokat nyílik majd azon hantokon,

ahol könnyet hullat rá a földi fájdalom

Amíg lesz olyan, ki néha-néha nap

emlékekbe öleli ön mivoltunkat,

addig az elmúlás is csak egy édes álom,

mely túlszárnyalja magát életen-halálon.

Kun Magdolna