Amikor fájdalom
kínozza a szíved,
s te futnál-futnál,
de sehová sem lehet,
mert bármerre vinne
földön futó lábad,
lelkedben maradna a
mélyre rejtett bánat,
hát sírd ki magad,
engedd hullni könnyed,
hadd ontsák fényüket
azok a rejtőzködő cseppek,
hisz minden kihullt
könny a lélek azon éke,
mely jövő-utat ragyog
a jelen végzetébe.
Kun Magdolna
Magdika ez csodaszép...
VálaszTörlésSzeretettel - Miki
Köszönöm, hogy itt voltál Miki!
VálaszTörlésSzeretettel.
Magdi