Ne haragudj rám

 

Tudom,

hogy nem könnyű velem,

hisz számtalanszor megbánt’lak,

és számtalanszor sértlek,

de nézd el nekem bűnöm,

mert én sem ismerem

a hibátlannak vélt tökéletességet.

Ha nem is vagyok néha szerethető ember,

emlékezz úgy vissza a bántó napokra,

mintha azokban benne ragyogna

egy világnyi élet boldog mosolya.

Hisz te is tudod,

 a bántás sosem szívből jön.

Dac hozza elő, vagy tán büszkeség,

meg nem mondhatom.

Én csak azt tudom,

hogyha van is hibám, azt le nem tagadom,

akkor sem ha hemzseg benne

a bűn, s ártalom.

Mert ha bántalak is, csak azért teszem,

hogy a megbocsátás örömét is

benned lelhessem.

Kun Magdolna