A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2013. december 27., péntek

Anyámra gondolok


Anyámra gondolok, és titkolt magányára,
mit sosem éreztetett, csak a szíve fájta
azt a szó-nélküli, végtelen nagy csendet,
mit az elhagyatottság bánata teremtett.

Bocsáss meg Anya, hogy nem éreztem át
jóságos lelkednek mi sírja gyászát,
és mitől fénylett szemednek ráncos szeglete,
mikor arcodhoz simult a féltés tenyere.

Most már tudom Anya, milyen lehetett
hazavárni, s átölelni azt a gyermeket,
ki minden egyes múló napján töretlen hitte,
hogy téged nem ér el a halál megváltó keze.

Fotó-vers:Kun Magdolna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.