Elmerengtem ma a múló
éveken,
a fiatalkoron, a hűlt
szerelmeken,
s minden olyan
dolgon, amit valaha,
megírt sorsom vetett
élet-lapokra.
Merengésem közben végül
rájöttem,
az idő néha olyan, de
olyan kegyetlen,
mert, mikor az ember elkezdene
élni,
akkor kell a halállal
farkasszemet nézni.
Ma végigjártam újra
azon utakat,
amire cipőm pora
egykor rátapadt,
s visszaemlékeztem
mindarra a percre,
ami földi létem
boldogabbá tette.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.